LÉNÁRDDARÓC

HELYTÖRTÉNETI HONLAP

Nemesi oklevél

A lénárddaróci Bárdos család címeres nemeslevelének fordítása.

Mi, harmadik Ferdinánd, Isten kegyelméből mindig választott felséges római császár és Német-, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavon-, Róma-, Szerbia-, Lodoméria-, Galícia-, Kun-, és Bulgár stb. országok királya, Ausztria főhercege, Burgund, Brabant, Stíria, Karinthia, Korontán hercege, Morva őrgrófja, Luxemburg, also és felső Szilézia, Würtenberg, Teschen hercege, Szvévia fejedelme, Habsburg, Tirol, Ferreta, Koburg és Görc grófja, Elzász őrgrófja, a római szent birodalom, Burgovia, felső és alsó Lusak fejedelme, a szláv határgrófság, Naon kikötő és Szalin stb. ura. Jelen soraink tartalmánál fogva tudtára adjuk mindenkinek, akit megillet, hogy néhány hívünk alázatos kérelmének engedve és tekintetbe véve hű és tevékeny Bárdos Péter hűségét és szolgálatait, melyeket ő mindenekelőtt a Magyar királyi koronának és azután felségünknek több helyen és különböző időkben tanúsított és tett, s ígéri, hogy jövőben is tanúsítani és tenni fogja. Egyrészt tehát ezért, másrészt pedig királyi kegyelmünknél és nagylelkűségünknél fogva, mellyel mindenkit, aki keresztény országunk mellett érdemeket szerzett és az erényesség után törekedett. Elődeink, boldogult magyar királyok példája szerint elhalmozni és erényeikre emlékeztető jelvényeket, melyek őket még nagyobb tevékenységre buzdítanák, elrendelni és meghatározni szoktunk. Ennélfogva tehát Bárdos Pétert és általa Bárdos Pált, Simon, János, István, Benedek és Miklós testvéreit a nem nemes állapotból, melyben eddig létezni mondottak, királyi teljhatalmunknál fogva és különös kegyelemből kiemelvén őket, magyar királyságunk és hozzátartozó részeinek igazi és kétségtelen nemesei sorába és számába felveendőknek tartottuk. Beleegyezvén és biztos tudomásunknál fogva és szabad elhatározásunkból megengedvén, hogy ők mostantól fogva örökidőkre, mind azon kegyelmet, tiszteletet, engedményeket, szabadságokat, jogokat, kiváltságokat, előjogokat és sérthetetlenségeket, melyeket a többi igazi, régi és kétségtelen Magyar nemesek eddig akár jognál, akár pedig szokásnál fogva viseltek, illetve élveztek, ők is élvezhessék, valamint örököseik és mindkét nembeli utódaik is. Ezen irántuk tanúsított kegyelmünk és nagylelkűségünk bizonyítéka gyanánt szükségesnek tartottuk a címer megadását, mint igazi és kétségtelen nemesség jelvényét. Az álló katonai pajzs égszínűkék, melynek alját egy zöld színű dombocska képezi, melyen a pajzs job oldala felé forduló és szétterpesztett hátsólábaira támaszkodó, természetes színben feltüntetett oroszlán áll ketté osztott, feléje hajló farkkal, nyitott szájából kilógó piros nyelvvel, az első ballába zsákmány után kap, jobbjában pedig egy hármaságú liliomot tart. A pajzson fekvő katonai nyitott sisakot királyi koron aékesíti, melyből egy páncélozott emberikar áll ki, markában kardot tartva. A pajzs tetején díszítések vannak, még pedig egyik oldalán arany és kék, a másik oldalon pedig ezüst és vörös, melyek a pajzs szélein szétfutnak és magát a pajzsot ízlésesen díszítik, mint ezen jelen levelünk kezdetén a festő keze és művészete által saját színeiben világosan le vannak festve. Ugyanazon Bárdos Péternek és általa a fent nevezett testvéreinek és mindkét nembeli összes leszármazottainak és utódainak kegyesen adományozandónak és átengedőnek tartottuk.Biztos tudomásunkkal elhatározva és eltökélt szándékkal megengedve, hogy ők mostantól kezdve örök időkig ezen címert, mint nemesi jelvényt említett Magyarországunk és az alája rendelt részek többi Magyar nemeseinek példájára háborúkban, csatákban, fegyvergyakorlatoknál, zászlókon, pajzsokon, gyűrűkön, házakon és síremlékeken használhassák és meghagyjuk, hogy őket és mindkét nembeli valamennyi utódaikat, bármily méltóságban levők, igazi nemeseknek nevezzék és tartsák. Minek emlékére és megerősítésére ezen nemeslevelet királyi pecsétünkkel megerősítve Bárdos Péternek és általa a fent említett összes testvéreinek és azok mindkét nembeli utódaiknak, valamint a mar született és születendő leszármazottaik részére is kiadandónak tartottuk. Kelt Pozsony ikirályivárunkban, kedvelt Szelepchényi György veszprémi választott püspök s ugyanazon vármegye örökös főispánjának és Magyar udvari kancelláriánk tanácsosának saját keze által 1647. júniushó 9-én, római királyságunk 11-ik, Magyar és többi királyságunk 22-ik, cseh királyságunknak pedig 20-ik évében, mi korzombori Lippay György esztergomi érsek, a kalocsi és bácsi püspökség üresedésben, orbanai Jakusith György egri választott, Bogdán Márton nagyváradi választott, Simándy István erdélyi választott, az említett Szelepchényi Gyögy veszprémi választott püspök, Széchenyi György pécsi választott, id. trakostyáni Draskovits György győri választott, Hosszútóti László váci álasztott, Piisky János nyitrai választott, Mariány Péter szerémségi választott püspök, a boszniai püspökiszék üresedésben, szent Petronelláről nevezett Chris ostomosbarátrosonói választottpüspök, Zongor Zsigmond csanádi választott, másik Bialovich György baráttininni választott püspök, ferenc rendi András barát zengi és módrusi választott püspök Isten egyházait szerencsésen kormányozták. Hasonló képen midőn tekintetes és nagyságos trakostyányi Draskovits János gróf Magyarország nádora, erdeődi Pálffy Pál gróf országbíró, említett Dalmát, Horvát és Szlavon királyságaink báni széke üresedésben, Chiák István gróf főtárnok mester, Zrínyi Miklós gróf főlovász mester, az említett Chiák László gróf főajtónálló mester, Battyán Ádám gróf főasztalnok mester, másik gimesi Forgách Ádám gróf főpohárnok mester, monyarókeréki Erdeődi György gróf főkamarás mester és Nádasdy Ferenc gróf főudvar mester voltak és az előbb említett erdeődi Pálffy Pál góf pozsonyi főispán és Magyarország többi vármegyéinek főispánjai és tisztségviselői.

Ferdinánd sk.

Szelephényi György sk.

veszprémi püspök

Orosy György sk.

Az eredeti nemeslevél felhajtott alsó részén kívülről a következő kihírdetési záradék olvasható:

Az Úrnak 1652-ik esztendejében, májushó 8-án Borsod és Csongrád egyesített vármegyéknek Aszalóvárosában tartott közgyűlésében Ő Királyi Felségének legkegyelmesebb urunknak a fent felsorolt személyek részére kiadott nemes címeres és kiváltságos adománylevele ünnepélyesen és megszokott módon kihírdettetett,

általam Székely András sk.

helyihites jegyző által

Fordította 1901.évben Deák Bárdos József